Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.06.20

negyedik csokor

Ő sem hitte és sem tudtam

Amikor a pultnál rámosolyogtam

Hogy egyszer majd csak ő meg én

Meg az üldözők az út végén

 

Rosszat csináltam, bébi

Rosszat, rosszat, rosszat, jó volt

A hátsó ülésen puska

Mögöttem sivatag s beteg hóbort

 

Gitár szól a hangszóróban

Vér a trikómon, ízed a számban

Kezed a combomon

S előttem az, amit én se’ láttam

 

Te sem hitted és mit sem tudtunk,

Amikor a pultnál elmosolyodtunk

Hogy egyszer majd, csak te meg én

S mint folyó a világgal szembefolytunk

 

Akikre számíthatunk, csak mi vagyunk, én látlak

Háttal az embereknek és szemben egymásnak

Míg a szerelmünk tart, az visz majd előre

De ha úgy kell, meghalok utánad, ha elég volt belőle

 

Kegyetlen és poros az út, mit magunk mögött hagyunk

A hátsó ülésen puska füstölög, ma úgyis meghalunk

Sosem volt románcba visz ez a roncs alattunk

Élni szerettünk volna, de alul maradtunk

 

A kezed még szorít, és a gázon van a lábam

Az üldözők a nyomunkban és ez, amit nem láttam

A naplemente akár édes is lehetne

Ha utolsó csókot nem a Halál lehelne

 

Míg a kezed szorít engem, érzem azt, hogy élek

Látom a kiutat és semmitől sem félek

De ha lanyhulni kezd a szorításod ott lenn

Nem marad, csak sár és por és pólón vér, meg sok szenny

 

Magam miatt már nem menekülnék

És puskavég a számban

De miattad még élek ebben

A beteges, őrült lázban

 

Mire a nap lemegy, mi már nem leszünk

Csókod nem csak az enyém

De mindent megteszünk, mert te és én

Épp a Halállal szeretkezünk

 

Ebben a kapcsolatban

Nem a vágy megy messze

A benzin fogy el lassan

Hogy létünk eleressze

 

Kapaszkodj, most fékezem

És csókolj utoljára

Mindjárt utolérnek

És meg is lesz az ára

 

Csókolj úgy, mint soha

Mert ez lesz az utolsó

A sziréna visítva

Adja majd a végszót

 

Látom a sorsunkat, a rövid nyarunkat

A szerető szívünket, a bűnös valónkat

Látom az utolsó halálos csókunkat

És ahogy egymásba leheljük magunkat

 

 

2013.01.18-án még tudtam jó verset írni

(nosztalgia-rovat)

Júlia még az orgazmustól remeg

 De már testében a méreg

Rómeó a meccset nézné

De a szurkolói félnek

Neil Armstrong a Holdra lépne

De nem lát sokat a sötétben

A Nap ma is fel akar kelni

De nincs már honnan kibukkanni

Hendrix már a mentőben van

Whitney Huston az elvonóban

Elvis már a kövön fekszik

Pilátus már nem mosakszik

Columbo nem kérdez vissza

Janis az utolsót issza

James Dean most lép a pedálra

Nem jön reggel éjszakára

Jim Morrison már a kádban

A testvéred az anyukádban

Még nem sejti mi lesz holnap

Mikor mindent a tűz elporlaszt

Kurt ujja a ravaszon remeg

Courtney fogja, fogadni merek

A pápa keze a levegőben megáll

Egy pillanatra az élet kiszáll

És így is marad, jöttünk, megyünk

Ma már többet nem tehetünk

Pókember leesik a falról

Az utolsó egér kimászik a sajtból

Kiszállok én is az utolsó csajból

Kijelentkezek gyorsan a blogból

Egy villanással mindennek vége

Ez volt a Földünk, s most búcsúzik végre

Mindent bevall O.J. Simpson

Most írja a „disznót” Manson

Most tűnik el Jimmy Hofa

Mindjárt megyünk valahova

Reped Lennon szemüvege

Könnyes Gandhi szemürege

Lassie most majd nem jön haza

Lelankad a Rocco f#**a

Rocky már a ringen kívül

Minden szeretet elévül

Nem keresi Folt a Zsákot

Fox Mulder az igazságot

Natalie Wood már a hídon

Kennedy egy másik síkon

Jim Jones most itatja le a népet

Oszama most méri be a gépet

Dahmer harap a holttestből

Chapman pisztolyt ránt a zsebből

Isten tenyerébe temeti arcát

Az ember nem vívja tovább a harcát

 

A szaga furcsa, szokatlan lehet

Most halált lehelünk ki, nem életet

 

... ha valakinek valamelyik név nem tiszta, attól szerintem még érthető a vers, de a kereső programok is megmondják kik miért kerülhettetek a versbe és milyen személyt, vagy sztorit takarnak.

 

 

Sziasztok, régi lányok!

Sziasztok, rég évek!

Helló, jövő, te el nem jövő!

Helló, Gabi… neked nem szóltak, hogy vége van?

 

Szia, fesztivál, mikor a füveden hevertem

Bot kezekkel a cigimet tekertem

Szia, mosolygödör, aminek mindig úgy örültem

Írtam a szépeket a bűvkörödben

 

Szia, tekintet, amiben úgy szerettem elveszni

Szia, kis életem, amit oly könnyű elcseszni

Szia, bársonynadrág, szia, tornacipő

Szia, te kis lemezjátszó, az okostelóm mondja; adieu!

 

Szia, te tópart, ahol olyan jó csókolni

Flakonból bort íva, széplánynak bókolni

Hazafelé kézen fogva, spiccesen ballagva

Buszablakban a „húsrágó hídverőt” hallgatva

 

Szia, te rossz kocsma, sarkodban búsulni

Szia, te hajnali busz, fázva csak ott várni

Szia, te olcsó bolt, mentsvár az éjszakában

Szia, te elherdált, bóhó kis év a vágyban

 

Szia, te szerelem, amit olyan szép hajszolni

Szia, te fiatalság, mit egy élet meggyászolni

Sziasztok, átvirrasztott éjszakák, és szia, te régi ember

Talán az életedben még ugyanaz lehetsz egyszer

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.